társkeresés

Életem második felében találtam rá az írás boldogságára, pedig már gyerekként is újságíró vagy fotóriporter akartam lenni.

Az erotikus irodalom az a műfaj, ami végtelen szabadságot ad nekem.

Szabadon gondolkodom, hedonistán élek és szeretek bátran kommunikálni az írásaimmal, a gondolataimmal, a világomba való belecsöppenéseddel.

Első alkotásom egy két részes naplóregény, amiben egy nő és egy férfi különböző szemszögéből ismerhetjük meg kettejük titkos viszonyának döbbenetes történetét. 

Itt élnek közöttünk azok, akik egyedül vannak, magányosak. Ők csak magukra számíthatnak a hétköznapokban, egyedül intézik a dolgaikat, társtalanul töltik az estéiket. Nekik nincs, akivel átbeszéljék a napot, és nincs, akivel egy nehéz nap után összebújhatnak. Nők és férfiak, akiken nem látjuk, hogy mennyire nehéz, mert mosolyognak, mert nem mutatják a világnak, hogy mennyire rossz, és csak akkor sírnak, amikor magukra zárják az ajtót. 

A Fellini-villa klub eseményei jóval Federico Fellini halála után zajlanak, három nő útját járjuk be, akik saját életük válságából különféleképpen keresik a kiutat. Fellini filmjeit, azt mondják, mindig jellemzi egyfajta megértés, szánalom és együttérzés is. Ha elolvasta volna ezt a regényt, bizonyára ezeket mind megjeleníti a filmben. A három főszereplő sorsa egy ponton találkozik, mert barátok lévén egy közös vállalkozásba kezdenek, társkereső klubot alapítanak, amelynek működtetése során ugyanúgy botladoznak, mint saját magánéletük mindennapjaiban. A hétköznapi sorsok nem hétköznapi történései pedig felkeltik egy rendező érdeklődését.

De Boer Szilvia vagyok, Budapesten születtem, ma is itt élek. Gazdasági végzettségem van. A főiskola után egy angol nyelvű rádiónál dolgoztam, majd egy amerikai, nemzetközi nyelviskola budapesti igazgatója voltam, később a férjem révén néhány évet Németországban éltem.